A Brit pubok világszerte híresek az egyedi jellemük, a vidéki valamint a városi közösségi életben betöltött alapvető szerepük miatt. A modern brit társadalom jelenlegi képébe kivonhatatlanul beleszövődött az amikor leugrik valaki egy korsó sörért vagy egy kis beszélgetésre a Pubba.
A városlakók a legközelebbi pubokban, barokban lazítanak munka után, a barátok összegyűlnek egy nagy eszmecserére, a távoli területeken elő falusiak pedig az ő törzshelyüket látogatják, hogy helyre rakják a világ eseményeit egy korsó felett.
A világ különböző pontjain megtalálhatóak az olyan barok, amik lenyűgözően sok fajta sört árulnak, de ezek sem képesek felülmúlni azokat a mosolygós, barátságos hangulatú brit pubokat, amelyek hagyománnyal fűszerezve tálalják az italokat. A legtöbb pub család centrikus, valamint elfogadható áru étellel is szolgálnak a helyiek.
A tradicionális brit pubok és a helyi független sörfőzök aggasztó sebességgel zárnak be. Nem képesek tartani a versenyt a nagyobb pub vállalatokkal valamint a nagy főzdékkel. Az 1971 óta fennálló CAMRA (Campaign for Real Ale) ezért elindított egy kampányt, melynek célja a régi pubok és független főzdék megóvása.
A pubok eredete
A vendéglők vagy az úgynevezett tavernák gyökerei több mint kétezer évvel ezelőttig, a római uralom alatt tartott Britanniáig nyúlnak vissza. Már akkoriban is az utazók igényeit próbálták kielégíteni ezek a szerény intézmények. Meleg vendégszeretettel, szálassal, étellel és itallal kedveskedtek a megfáradt vándoroknak. Az első Pub „cégérek” -melyek szőlő levelet formáztak- a Romaiaktól származnak, ezekkel jelöltek a kereskedelmi pontjaikat.
Korai kocsmák
Az eredeti Romai stílusú tavernák népszerűsége csökkent a századok folyamán, helyüket a középkorban a Monostorok által vezetett vendéglők vették át, melyek ellátták az utazókat és a zarándokokat. Az olyan zarándoklatok, mint például a Chaucer, amelyet a The Canterbury Tales- ben is megörökítettek gyakoriak voltak az akkori brit életben. Habár a monostorok nagylelkű vendégszeretetükről voltak híresek, a vendégek nagy száma a világi fogadó intézmények kialakulásához vezetett Britannia szerte, melyek igyekeztek ellensúlyozni a monostorokat.
Angol kocsmák
A középkor folyamán Britannián keresztül kasul virultak a fogadósok által vezetett intézmények. A mezővárosokban a kocsmák, a fogadók és a vendéglátók szinten gyarapodtak. Olyan kereskedőket szolgáltak ki, akik szállást kerestek éjszakára, felfrissülésre vágytak és étel ital után sóvárgott a gyomruk.
Sör(Ale)házak
A víz szennyezettsége olyan nagy méreteket öltött a középkori Angliában, hogy emberi fogyasztásra már nem igazan volt alkalmas többe. Ennek következtében az Ale lett a legelterjedtebb alkoholos ital. Az elkészítés módja miatt biztonságosabbnak tartották a fogyasztását. Mindezeknek köszönhetően a sörházak száma növekedni kezdett. Míg a sörfőzők a saját házaikból árulták a nedűt, a falusiak sörház néven saját intézményt hoztak létre erre a célra.
A sört általában olyan nagy edényekben szolgáltak fel, melyeket körbeadtak. Az adagokat peckekkel jelölték. A pecekrendszer könnyű befolyásolhatósága hatalmas részegedéseket eredményezett.
A Korai fogadók
A modern kori borozók egyik előfutára az iparűzők számára felállított Erzsébet kori fogadó volt. Kezdetben csak minőségi étellel és borral szolgálták a jómódú városi munkásoknak. A megnövekedett nemzetközi kereskedelemnek és Angliának a világügyekben elfoglalt impozáns helyének köszönhetően, városszerte szaporodni kezdtek a vendéglők is.
A lassan általánossá váló részeges viselkedés következtében a tehetős réteg figyelme az újonnan megjelenő úri klubbokra terelődött. Ennek a folyamatnak az eredménye képpen a 18. század vége felé a hagyományos angol fogadók hanyatlásnak indultak.
Kocsis vendéglők virágkora és hanyatlása
A lovas kocsis utazás elterjedésével az ipari forradalom idején (a 18 század közepétől a 19. század közepéig) Britannia szerte egyre népszerűbbek lettek a kocsis vendéglők. Ezek a vendéglők nemcsak az ott megszállókat látták el és a lovakat cserélték, hanem fontos pontja voltak az akkori lovas kocsis hálózatnak, valamint a posta rendszernek.
A vasút megjelenésével a lovas kocsis utazás egyre kisebb szerephez jutott. A kocsis fogadók már nem tudtak lépest tartani azon újonnan alakult intézményekkel, amelyek a vasúti hálózat mentén épültek. A vasút növekvő népszerűségének köszönhetően hamar virágzásnak indultak az utazó közönséget kiszolgáló vendéglők a nagyvárosokban. Habár megmaradt néhány kocsis vendéglő a fő utak mentén, már nem bonyolítottak akkora forgalmat. Mára ezek az eredeti kocsis vendéglők divatos vidéki pubokká váltak. Falukat levelező lapok és egyéb, különféle relikviák borítják.
19. századi sörházak
A söradó eltörlése 1830-ban azt eredményezte, hogy bármely adófizető árulhatott sört felhatalmazás nélkül. Számos sörház és hátsószobai Bar jött létre ebben az időben Britanniában.
1869-ben szabályozásokat vezettek be, amelyekkel igyekeztek kordában tartani a bimbózó és általában illegális sörfőző kereskedelmet. A nagyobb sörfőzdék lassan kiszorították a kisebb főzdéket a piacról. Vezető szerepet a kereskedelmi sörfőzdék kezdték átvenni és ma is uralják a piacot. Mindez alatt a viktoriánusok új szót találtak a vendéglőre, a pubot kezdtek el használni.
A pubok cégéreinek, neveinek értelmezése
Gondolkoztál már azon, hogy vajon miért van a puboknak olyan fantáziadús neve és cégére? Néhány név tisztán történelmi eseményekből, mítoszokból, legendákból, jogdíjból, topográfiából, tájékozódási pontokból, kereskedelmek vagy helyi kapcsolatokból ered. A többi név megmagyarázhatatlannak tűnik. Ám erre is van tökéletes magyarázat. A korai vendéglők, fogadók vendégeinek nagy része írástudatlan volt és ezért képekkel segítettek őket céljuk elérésében.
A menő, kortárs intézmények neveiben(mint például Slug & Lettuce, Pitcher & Piano, Spinning Wheel, Plough & Harrow, Smokin’ Dog, Bank Statement) több lelhető fel az okos marketingből, mint a régi hagyományos elemekből.
